


Esemény: Neurotechnológia és mobilitás: Hogyan gondolkodnak az önvezető autók?
2025. Február 20
Dr. Palatinus Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Pszichológia Tanszéken szerezte diplomáját. Tudományos pályáját az Egyesült Államokban folytatta, ahol a University of Connecticut Pszichológia Tanszékén működő CESPA (Center for the Ecological Study of Perception & Action) kutatóintézetben végezte doktori tanulmányait. Doktori kutatásai során a biológiai mozgások észlelésének folyamatait vizsgálta, amelyek kiemelt jelentőségűek az emberi mozgás és a társas interakciók megértésében.
Zsolt munkásságában az egyik legérdekesebb terület az önvezető autók és az emberek közötti interakció pszichológiai vonatkozásainak vizsgálata. Ez a kutatási irány a technológia és az emberi viselkedés összefüggéseit tárja fel, különösen azt, hogy az emberek hogyan reagálnak az önvezető járművekre, hogyan értelmezik ezek viselkedését, és miként alakul ki a bizalom egy ilyen komplex rendszerrel szemben. Mindez kulcsfontosságú a közlekedési biztonság javításában, valamint az önvezető autók társadalmi elfogadásának elősegítésében. Zsolt kutatásai többek között arra fókuszálnak, hogy az érzékszervi jelek, mint például a vizuális vagy auditív ingerek, hogyan befolyásolják az emberek döntéseit és reakcióit az önvezető rendszerekkel való találkozás során.
PhD-fokozata megszerzése után Zsolt több amerikai egyetemen is dolgozott, például a University of Southern Mississippi és a University of the Pacific intézményeiben. Itt nemcsak oktatói tapasztalatokat szerzett, hanem tovább mélyítette kutatásait is, különösen az emberi és technológiai rendszerek közötti kölcsönhatások terén.
Ezen túlmenően Zsolt érdeklődése kiterjed a vizuális, auditív és tapintási észlelés integrációjára, valamint a kognitív folyamatok tanulmányozására. Kiemelten foglalkozik azzal, hogy ezek a folyamatok hogyan segíthetik elő a biztonságos és hatékony technológiai fejlesztéseket, például a diagnosztikus eszközök és a prosztetikus rendszerek terén.


Esemény: Neurotechnológia és mobilitás: Hogyan gondolkodnak az önvezető autók?
2025. Február 20
Dudás Zsolt viselkedéskutató és innovációs szakértő, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik az ember-gép együttműködés, adatkutatás és üzleti elemzés terén. Szenvedélyesen integrálja a legmodernebb technológiákat a felhasználói viselkedés mélyreható megértésével, hogy hatékony és eredményes megoldásokat hozzon létre.
Tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán kezdte, ahol közgazdászként szerzett mesterdiplomát. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen üzleti és életvezetési coachingot tanult, majd a Szegedi Tudományegyetemen pszichológia mesterszakos tanulmányokat folytatott, különös tekintettel a kognitív tudományokra és a viselkedéselemzésre.
Szakmai pályafutása során számos vezető pozíciót töltött be. A Twinner Groupnál a kutatás-fejlesztési részleget vezette, ahol járművekhez kapcsolódó szenzorrendszerek és gépi tanulási technológiák fejlesztésén dolgozott. A Chameleon Smart Home-nál rendszerarchitektként és okosépület-szakértőként tevékenykedett, ahol IoT szenzorok integrációjával és felhasználói viselkedés elemzésével foglalkozott. A MOL Csoportnál okosépület-szakértőként és technológiai csapatvezetőként irányította az okosirodai megoldások bevezetését, alkalmazva a játékelméletet az erőforrások optimális elosztására. Jelenleg az Euronet Zrt.-nél adatközponti építészként dolgozik, ahol nagy adatplatformokat épít IoT eszközök számára, valós idejű videó- és fiziológiai adatok elemzésével.
2024 februárjától a Szegedi Tudományegyetemen viselkedéskutatóként tevékenykedik, ahol EEG és szemmozgáskövetés segítségével végez felhasználói élménykutatásokat, valamint érzelemfelismerő gépi tanulási modelleket fejleszt. Kutatásai középpontjában az önvezető autók és az emberek közötti interakciók pszichológiai aspektusai állnak, különös tekintettel arra, hogyan reagálnak az emberek az önvezető járművekre, miként értelmezik azok viselkedését, és hogyan alakul ki a bizalom ezen technológiák iránt. Ezek a vizsgálatok hozzájárulnak az önvezető technológiák társadalmi elfogadásának elősegítéséhez és a közlekedésbiztonság javításához.
Dudás Zsolt munkássága kiváló példája annak, hogyan lehet ötvözni a viselkedéstudományi ismereteket a technológiai innovációval, hogy olyan megoldásokat hozzunk létre, amelyek valódi értéket teremtenek a felhasználók és a társadalom számára.


Esemény: Láthatóvá tenni az agyat
2024. november – az esemény időpontját hamarosan pontosítjuk
Orvosi diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte 2001-ben. Az Élettani Intézetben TDK-zott, majd PhD ösztöndíjasként Göttingenben a Georg-August Egyetemen, három éven keresztül dolgozott Prof. Antal Andreával, akivel a tDCS ls TMS hatásait vizsgálták a látórendszeren. 2004-ben Szegeden védte meg a PhD fokozatát. 2005-2007 között az Oxfordi Egyetem FMRIB intézetében a motoros tanulás és rehabilitáció élettanát kutatta funkcionális MRI módszerekkel. 2011-2016 között a brno-i International Clinical Research Center szenior kutatója, 2014-2018 között a Richter Gedeon Nyrt. Preklinikai Képalkotó Központjának társvezetője volt. 2009-ben kollégáival elindította a szegedi Neuroimaging Kutatócsoportot, melyben eddig öt PhD hallgató védte meg tézisét. 2003-2004 között, majd 2008-2019 között a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján rezidensként, később szakorvosként dolgozott. 2015-2019 között a Radiológiai Klinikán végezte szakképzését. 2010-ben neurológiából, 2019-ben radiológiából szerzett szakvizsgát. 2019 januárjában megvédte MTA doktori értekezését. Munkáját több díjjal jutalmazták: Bolyai ösztöndíj, Schaffer díj, Joó Ferenc díj, Környei díj, az év oktatója, az év gyakorlati oktatója, az év TDK oktatója. 2019 július 1-től a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának vezetője.

Esemény: Neurotechnológia az idegsebészetben
2024.10.02. 17:00
Dr Kis Dávid
idegsebész, az SZTE Idegsebészeti Klinikájának adjunktusa
Dávid 2008-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán, és 2014-ben szakvizsgázott idegsebészetből.
Orvostanhallgatóként az Élettani Intézetben TDK-zott Bari Ferenc professzor laborjában, ahol az agyi keringés kutatásában vett részt. Több évben is első díjat szerzett a helyi TDK konferenciákon, és részt vett az országos TDK konferencián. 2007–2008-ban Köztársasági ösztöndíjas volt.
Diplomája megszerzése óta az SZTE Idegsebészeti Klinikáján dolgozik, jelenleg adjunktusi beosztásban. Idegsebészeti tudását Németországban, Törökországban, Spanyolországban, Ausztriaban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban gyarapította. Többször járt hosszabb ideig Japánban, illetve időt töltött Sydney-ben, Ausztráliában, ahol minimálisan invazív agysebészeti eljárásokat tanult a téma egyik legnagyobb szakemberétől, Prof. Charles Teo-tól.
Elismert neuromodulációs szakember, több új eljárás meghonosítója Magyarországon. Szegeden ő vezette be a modern neuromodulációs eljárásokat. Idegsebészeti praxisában nagy szerepet játszanak mind a mélyagyi, mind a gerincvelői neuromodulációs technikák, illetve a minimálisan invazív agysebészet, amely új dimenziókat nyitott többek között az agydaganatok gyógyításában. Emellett gerincsebészeti beavatkozásokat is végez.
Dávid foglalkozik a képalkotó technikák újabb formáinak idegsebészeti ellátásba integrálásával. Például funkcionális MRI-t és DTI-alapú traktográfiát alkalmaz a precíz agyműtétek tervezéséhez, csökkentve ezzel a kritikus agyi területek sérülésének kockázatát. Továbbá a DBS operációk tervezésében felhasználja a diffúziós MRI-alapú valószínűségi konnektivitást.
2015-ben elnyerte az SZTE Kiváló Tudományos Diákköri Oktatója címet. Számos publikáció szerzője. 2010 óta vezeti az Agytérképezési és Funkcionális Idegsebészeti csoportot az SZTE ÁOK Idegsebészeti Klinikán. 2019-ben PhD fokozatot szerzett.